Pár hét kényszerszünet után ismét személyesen is jelen vagyok, az elmúlt időszakban csak az előre programozott írások jelentek meg. Rögtön tehát bele is vágok egy aktuális témába, a keleti keresztény egyházak böjti szokásaiba. Azt nyilván nem kell hangsúlyoznom, hogy a téma nem csak a nagyböjt okán aktuális, hanem szervesen kapcsolódik állandó témámhoz, az aszkézishez, a hészükhaszta életmódhoz is.

Nemrég tettem közzé Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök idei nagyböjti tanácsait. Ehhez kapcsolódva én is maradok a görögkatolikus hagyománynál, ami tulajdonképpen a meglehetősen összetett orthodox böjti szokásrendnek a lényegesen egyszerűbb és egyúttal enyhébb változata. Ám még így is számottevően bonyolultabb és szigorúbb, mint a jelenleg érvényes római katolikus böjti előírás. 

Fülöp püspök atya részletes útmutatást adott a böjt lelki vonatkozásairól, és ismertette az elsősorban szerzetesek számára ajánlott szigorúbb - gyakorlatilag az orthodoxszal megegyező - étrendet. Én tehát nem fogok kitérni a spirituális aspektusra, hanem a világiak körében élő, enyhébb görögkatolikus étkezési szokásokat, hagyományokat, vagy ha úgy tetszik iránymutatásokat fogom csak bemutatni. 

A böjt étkezési szabályai három dolgot jelentenek: az étkezések számának korlátozását, ettől nem teljesen függetlenül a jóllakás korlátozását és a bizonyos ételektől való tartózkodást. 

Eredetileg mint az orthodoxiában, csak napi egy étkezés volt engedélyezett. Ez a korlátozás mára megszűnt, de az étkezések közti nassolás semmi esetre sem ajánlott. A több étkezés megjelenésével kialakult olyan felfogás is, hogy étkezni ugyan lehet többször, de jóllakni csak egyszer szabad. Az enyhébb változat ennek a fordítottja: naponta egyik étkezéskor ne lakjunk jól. Ma már ez sem szigorú előírás, de értelemszerűen ajánlható.

A ma élő görögkatolikus hagyományban két fokozata van a böjtnek. Ez határozza meg, hogy mely ételektől kell tartózkodnunk. A böjt a "hústól" való tartózkodást jelenti, a szigorú böjt pedig "hústól, tejtől és tojástól" való tartózkodást. A "hal" mindkét esetben megengedett. "Húsnak" számít mindenféle szárnyas és négylábú állat húsa, vére, belsősége, csontja és bármi származéka, tehát a zsíroskenyér, a véreshurka, a párizsi, a csontleves, a kakastöke-pörkölt, a kocsonya de még a zselatin is. Hasonlóképpen a "tej" alatt minden tejtermék értendő, még az értéktelen savó és a tejpor is, mint ahogy a "tojás" a tojásport is jelöli. Ezek fogyasztása tehát a böjt fokozatától függően kerülendő.

"Hal" alatt nem csak a halakat, de minden vízi állatot értünk, kaviárt, kagylót, rákot, tengeri herkentyűket, sőt, egyes értelmezés szerint még a tengeri emlősöket is. Ezek fogyasztása tehát még szigorú böjt alatt is megengedett. Azonban mégsem ajánlott bálnát vagy fókát enni, mert védett állatok; de őszintén szólva a homárt vagy kaviárt sem ajánlanám nagyböjtben egy hétköznapi hészükhasztának. Éticsigát viszont ehetünk, mert az is ebbe a csoportba tartozik, csak vigyázzunk, nehogy valahol a déli határnál ottfelejtett aknamezőn szedjük.

A görögkatolikusoknál négy hosszabb böjti időszak és négy böjtös nap van, illetve annyival több, ahány pénteket még pluszban bevállalunk. 

Nagyböjt: két nappal korábban, mint a római katolikusoknál, már a hamvazószerda előtti hétfőn elkezdődik. A nagyböjt első napja és Nagypéntek szigorú böjt, ez a kettő ilyen van csak az egyházi évben. Az összes többi böjt az csak hústól való tartózkodás jelent. Ilyen nagyböjt első és utolsó teljes hete - leszámítva az említett két szigorú böjti napot - továbbá az összes nagyböjti szerda és péntek.

A másik három böjti időszakban csak pénteki napokon kell a hústól tartózkodni. Ezek a következők:

- A Karácsonyi böjt, ami november 15-én kezdődik, és Karácsonyig tart.

- Nagyboldogasszonyi böjt, ami auguszus 1-én kezdődik, és Nagyboldogasszony ünnepére készít fel minket, tehát 14-én ér véget.

- Az Apostolfejedelmek böjtje, mely Mindenszentek Vasárnapja után kezdődik és Péter-Pál előtti napon, június 28-án ér véget. Mindenszentek Vasárnapja a Pünkösd utáni vasárnap, a böjt hossza tehát a Húsvét dátumától függően 7-45 nap között változhat.

A négy böjti nap a Karácsonyt illetve Vízkeresztet megelőző napok (december 24. és január 5.), Keresztelő Szent János Fejevétele (augusztus 29.) és Szent Kereszt Felmagasztalása (szeptember 14.). Ezeken a napokon is tartózkodunk a hústól, kivéve ha vasárnapra esnek, mert akkor a hústilalom alól felmentést kapunk.

Szintén felmentést kapunk a hústilalom alól, ha valamely egyházi, sőt, állami ünnep böjti napra esik. Nem sok ilyen van, például ha Urunk Színeváltozása a Nagyboldogasszonyi böjt péntekjére esik, vagy Gyümölcsoltó Boldogasszony esetleg Március 15. nagyböjti szerdára vagy péntekre. A két szigorú böjti napon nincs felmentés.

Ezen felül az év többi péntekén is tarthatunk böjtöt, belátásunk szerint. 

De vannak böjtöt tiltó időszakok is, az úgy nevezett szabad hetek, amikor sem pénteknapi, sem bármilyen egyéb, személyes böjtöt nem fogadhatunk meg! Ahogy a böjti időszakok a nagyobb ünnepeket előzik meg, a böjtöt tiltó szabad hetek pedig általában követik ezeket.

Általában, de nem mindig, és rögtön a kivétellel kezdem. Ez a Vámos és Farizeus Vasárnapja és a Tékozló Fiú Vasárnapja közötti hét, azaz két héttel a Nagyböjt előtt, gyakorlatilag a Nagyböjtre készít fel. Szabad hét továbbá a Húsvétot és Pünkösdöt követő egy-egy hét, és a Karácsony utáni időszak, január 4-gyel bezárólag.

Tudom, első olvasatra meglehetősen bonyolultnak tűnik a fenti rendszer, de hamar bele lehet tanulni, különösen ha gyakorolja is az ember. (Ez itt a szmájli helye.) De akinek sikerül átlátni az egészet az jól jár, mert az orthodox böjti hagyomány ugyanennek egy bonyolultabb változata, és amiről szándékaim szerint hamarosan írok.

Végül még egy záró megjegyzés, hogy a böjt elvileg csak "saját asztalnál" kötelező, azonban ha nem tudjuk az étkezési fegyelmet betartani "irgalmas cselekedettel" megválthatjuk. Ehhez annyit azért hozzáfűznék, hogy ha nem is otthon étkezünk, azért sok esetben csak rajtunk múlik, hogy a "más asztalánál" böjtös vagy nem böjtös ételt választunk. Az "irgalmas cselkedetek" gyakorlása pedig egy hétköznapi hészükhaszta számára magától értetődő, minden esetben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.