A lelki élet emelkedő szintjeit már igen korán megkísérelték elkülöníteni egymástól. Nyugaton a három állomás, a tisztító, a megvilágosító és az egyesítő állapot klasszikussá vált. Eredetük azonban keleti, Pszeudo-Dionüsziosztól származik. Szent Baszileiosz és…

Pásztor egyik látomásában Hermásznak megjelent a vágyott Ródé. Az asszony szeretettel megdorgálta, majd mosolyogva megvigasztalta, így adta tudtára a mennyből, hogy az Úr általa segíti. Ez a második századi leírás bemutatja, mit jelent a szentek közössége. A "koinónia tón…

Az ortodox egyház müsztérionnak nevezi a latin egyház szakramentumát, szentségeit. A szent misztériumok vételével nem zárul le a lelki élet, nem ez végső értelme. A szentségek csupán eszközei a kegyelemnek, és nem többek. Mégis, jelentőségüket az ortodox egyház életében…

Az imádság szükséges az üdvösséghez. Cassianus, akinek tanítása a sivatagi atyák visszhangja, a keresztény ima három, emelkedő szintjét különbözteti meg. A könyörgést önmagunkért, a közbenjárást másokért és a hálaadást vagy dicsőítést. Az imának ez a három fajtája…

Az emberi akaratot és az isteni kegyelmet célszerű egymástól különválasztva szemügyre venni, így könnyebben megérthetjük, hogy a lelki életben az aszketikus és a misztikus elemek miben térnek el egymástól, ill. hogyan fonódhatnak össze.Aszkézisen általában az akarat olyan…

A beletestesülés Krisztusba és az Istennel való közösség együttműködést kíván a két egyenlőtlen, de egyformán szükséges erő: Isten kegyelme és emberi akaratunk között.Az akarat - és nem az értelem vagy az érzelmek - a legfőbb eszközünk, hogy egyesüljünk Istennel.…

Az emberi élet célja az Istennel való egyesülés (henószisz) és az átistenülés (theiószisz). A görög atyák az "átistenülést" tágabb értelemben használják, mint a latinok. Természetesen szó sincs náluk panteizmusról. A kegyelem által az isteni életben való részesedést…