Isten nevének segítségül hívása nyomán lassacskán nagy tisztelet támadt benne minden létezővel szemben. Ugyanakkor tele volt imádattal az iránt, aki ott rejtőzik minden létezés gyökerénél. Szeráfim atya ekkor így szólt hozzá: - Most már nem vagy messze attól, hogy úgy…

Az ikonokAz Ortodox Egyházban az ikonok - a hit misztériumán keresztül - Isten velünk való jelenlétének valóságáról tanúskodnak. Azaz nem csupán emberi képek, vagy az ima és az elmélkedés vizuális segédeszközei, hanem Isten Országának jelenlétéről tanúskodnak számunkra,…

Szeráfim atya tanítványa már hosszú hetek óta "elmélkedik". Először a megfelelő testhelyzetet sajátította el, azután kialakította magában a szemlélődéshez szükséges megfelelő tudati attitűdöt, majd pedig a légzésére figyelt. Itt egy gondolat erejéig nem árt utalni arra,…

Az imádság szükséges az üdvösséghez. Cassianus, akinek tanítása a sivatagi atyák visszhangja, a keresztény ima három, emelkedő szintjét különbözteti meg. A könyörgést önmagunkért, a közbenjárást másokért és a hálaadást vagy dicsőítést. Az imának ez a három fajtája…

Az emberi akaratot és az isteni kegyelmet célszerű egymástól különválasztva szemügyre venni, így könnyebben megérthetjük, hogy a lelki életben az aszketikus és a misztikus elemek miben térnek el egymástól, ill. hogyan fonódhatnak össze.Aszkézisen általában az akarat olyan…

Már az egyik legelső bejegyzésemben, illetve éppen az előzőben is utaltam rá, hogy beszélni kell arról is, hogy milyen az elmélkedés (meditáció) gyakorlata az orthodoxiában. Most tehát erről lesz szó. Talán köztudott, hogy az orthodox vallásgyakorlás kétpólusú. Egyik pólusa…

Miután a tanítvány kellő mértékben begyakorolta a helyes testtartást, napokkal, de talán inkább hetekkel később Szeráfim atya új feladatot ad neki: "Elmélkedj úgy, mint a pipacs!" Szeráfim atya most sem ereszti bő lére a magyarázatokat és instrukciókat: nem észbeli tudást…

A beletestesülés Krisztusba és az Istennel való közösség együttműködést kíván a két egyenlőtlen, de egyformán szükséges erő: Isten kegyelme és emberi akaratunk között.Az akarat - és nem az értelem vagy az érzelmek - a legfőbb eszközünk, hogy egyesüljünk Istennel.…

Az emberi élet célja az Istennel való egyesülés (henószisz) és az átistenülés (theiószisz). A görög atyák az "átistenülést" tágabb értelemben használják, mint a latinok. Természetesen szó sincs náluk panteizmusról. A kegyelem által az isteni életben való részesedést…

23. (22.) Zsoltár Az Úr énnékem pásztorom, nincs semmiben hiányom; kövér gyepeken ád helyet tanyáznom. Csendes vizekre terel engemet; és felüdíti lelkemet.  S az ő nevéért az igazság ösvényein vezet. Ha járok is setétlő völgyeken, nem félek semmi bajtól, mert te…