Az orthodox istentisztelet (41.)
2012.11.05. 05:04
Szűz Mária születése – Kisboldogasszony
Örömhírvétel ünnepén kívül még három jelentős ünnep van, melyeken az Egyház Máriát, Istennek Anyját tiszteli. Ezek közül az első szeptember nyolcadika, Szűz Mária Születésének az ünnepe.
Mária születéséről nem találhatók feljegyzések a Bibliában. Az esemény hagyományos elbeszélése olyan apokrif iratokból származik, melyek nem tartoznak az Újszövetségi Szentíráshoz. Az ünnepi liturgia himnuszaiban és szentírási verseiben megénekelt hagyományos tanítás szerint Joakim és Anna istenfélő zsidó házaspár volt, annak a kicsiny és hűséges maradéknak — "a szegényeknek és ínséget szenvedőknek" — képviselői, akik várták a megígért Messiást. A házaspár már öreg volt és gyermektelen. Buzgón imádkoztak az Úrhoz, hogy adjon számukra gyermeket, mivel a zsidók szemében a meddőség Isten előtti kegyvesztettségnek számított.
Örömhírvétel ünnepén kívül még három jelentős ünnep van, melyeken az Egyház Máriát, Istennek Anyját tiszteli. Ezek közül az első szeptember nyolcadika, Szűz Mária Születésének az ünnepe.
Mária születéséről nem találhatók feljegyzések a Bibliában. Az esemény hagyományos elbeszélése olyan apokrif iratokból származik, melyek nem tartoznak az Újszövetségi Szentíráshoz. Az ünnepi liturgia himnuszaiban és szentírási verseiben megénekelt hagyományos tanítás szerint Joakim és Anna istenfélő zsidó házaspár volt, annak a kicsiny és hűséges maradéknak — "a szegényeknek és ínséget szenvedőknek" — képviselői, akik várták a megígért Messiást. A házaspár már öreg volt és gyermektelen. Buzgón imádkoztak az Úrhoz, hogy adjon számukra gyermeket, mivel a zsidók szemében a meddőség Isten előtti kegyvesztettségnek számított.
Imáik meghallgatásra találtak és Isten iránti rendíthetetlen hűségük jutalmául az idős házaspár gyermekáldásban részesült, aki személyes jósága és szentsége következtében arra lett rendelve, hogy a Messiás-Krisztus Anyja legyen.
"A Te születésed Istennek Szülője, örömet hirdetett az egész földkerekségnek; mert Belőled kelt fel az Igazság Napja, a mi Krisztus Istenünk, aki feloldván az átkot, áldást adott, és elpusztítván a halált, örök életet ajándékozott nekünk." (Tropárion)
"Joakim és Anna a gyermektelenség szégyenétől, Ádám és Éva pedig a halál pusztításától szabadultak meg, a Te születéseddel óh Tisztaságos. Ezt ünnepli a Te néped, megmenekülvén vétkeinek büntetésétől, így kiáltva Hozzád: A meddő asszony Istennek Szülőjét hozza világra, és a mi életünk Táplálóját." (Kondákion)
Az a tény, hogy Szűz Mária születésének a körülményei nem igazolhatók a Bibliából az ünnep jelentősége szempontjából mellékesnek számít. Mert ha az esemény tényleges háttere, úgy, ahogy arról az Egyház megemlékezik, történeti szempontból kérdéses is lehet, isteni jelentése "érettünk emberekért és a mi üdvösségünkért" nyilvánvaló. Kellet lennie egy valakinek, emberi testből és vérből származónak, aki lelki szempontból képes Krisztus Anyja lenni, ő magának pedig olyan emberek közé kellett születnie, akik lelkileg képesek voltak arra, hogy a szülei legyenek.
Szűz Mária Születésének az ünnepe tehát Mária születésének, magának Máriának, és igaz szüleinek a dicsőítése. Ugyanakkor a világ üdvözítése el készítésének az első pillanata is, mivel a szent gyermek, Mária megszületésében Isten maga készíti elő a földön a "Világosság Edényét", az "Élet Igéjének Könyvét", a "Keletre néző Kaput", a "Bölcsesség Trónusát". Az ünnepi versek tele vannak az előbb felsorolt idézetekhez hasonló Mária-jelzőkkel. Ihlető forrásuk maga a Biblia, az Ó- és az Újszövetség üzenete. Ezt erősítik meg az ünnepre kijelölt bibliai olvasmányok is.
A Vecsernyén mindhárom ószövetségi olvasmány, újszövetségi értelmezéssel, Szűz Máriára mutat. Jákob Létrája, amely eget és földet köt össze és a hely, amely "Isten háza", a "menny kapuja" nevet kapta (Ter 28, 10-17) Istennek az emberekkel való egyesülésére utal, amely — mind lelki mind fizikai szempontból — legteljesebb és legtökéletesebb módon Máriában, Istennek Szülőjében, Isten Hordozójában vált valóra. Ugyanígy a templommal kapcsolatos látomás az állandóan zárva tartó "Keletre néző kapuval", amelyet "az Úr dicsősége" tölt be, Szűz Máriát jelképezi, akit az ünnepi himnuszok "Istennek élő, az Úr dicsőségével teljes templomának" neveznek. (Ez 43, 27-44, 4) Szűz Mária egyúttal az a "ház" is, amelyet az Isteni Bölcsesség készített magának a Példabeszédekből vett olvasmány szerint (9, 1-11).
A Hajnali istentisztelet Evangéliumi olvasmánya az a Szt. Lukácstól származó nevezetes Magnificat, amely Isten Szülőjének minden ünnepén elhangzik:
A Vecsernyén mindhárom ószövetségi olvasmány, újszövetségi értelmezéssel, Szűz Máriára mutat. Jákob Létrája, amely eget és földet köt össze és a hely, amely "Isten háza", a "menny kapuja" nevet kapta (Ter 28, 10-17) Istennek az emberekkel való egyesülésére utal, amely — mind lelki mind fizikai szempontból — legteljesebb és legtökéletesebb módon Máriában, Istennek Szülőjében, Isten Hordozójában vált valóra. Ugyanígy a templommal kapcsolatos látomás az állandóan zárva tartó "Keletre néző kapuval", amelyet "az Úr dicsősége" tölt be, Szűz Máriát jelképezi, akit az ünnepi himnuszok "Istennek élő, az Úr dicsőségével teljes templomának" neveznek. (Ez 43, 27-44, 4) Szűz Mária egyúttal az a "ház" is, amelyet az Isteni Bölcsesség készített magának a Példabeszédekből vett olvasmány szerint (9, 1-11).
A Hajnali istentisztelet Evangéliumi olvasmánya az a Szt. Lukácstól származó nevezetes Magnificat, amely Isten Szülőjének minden ünnepén elhangzik:
"Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt, mert rátekintett szolgálóleánya megalázott voltára: és íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék." (Lk 1, 46-48)
A Szt. Liturgia Apostoli olvasmánya az Isten Fiáról szóló nevezetes részlet, aki úgy jött el, hogy "szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett" (Fil 2, 7). Az Evangéliumi olvasmány szintén Szt. Lukács evangéliumából származik, amelyet a legtöbb Mária-ünnepen hallunk: egy asszony a tömegből Jézus Anyját dicsőíti, az Úr pedig azzal válaszol rá, hogy ugyanaz a boldogság, melyben anyja részesül, mindazoké, "akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják." (Lk 11, 27-28)
Így, Szűz Mária Születésének az ünnepén, akárcsak minden, Krisztus Anyjával kapcsolatos liturgikus megemlékezés alkalmával, azt hirdetjük és ünnepeljük, hogy Istennek az emberiség iránti könyörülete révén minden egyes keresztény részesül abban, amiben Istennek Anyja, a "nagy irgalomban", amely Krisztusnak a Szűztől való megszületése révén adatik meg az emberi nemnek.
A Szt. Liturgia Apostoli olvasmánya az Isten Fiáról szóló nevezetes részlet, aki úgy jött el, hogy "szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett" (Fil 2, 7). Az Evangéliumi olvasmány szintén Szt. Lukács evangéliumából származik, amelyet a legtöbb Mária-ünnepen hallunk: egy asszony a tömegből Jézus Anyját dicsőíti, az Úr pedig azzal válaszol rá, hogy ugyanaz a boldogság, melyben anyja részesül, mindazoké, "akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják." (Lk 11, 27-28)
Így, Szűz Mária Születésének az ünnepén, akárcsak minden, Krisztus Anyjával kapcsolatos liturgikus megemlékezés alkalmával, azt hirdetjük és ünnepeljük, hogy Istennek az emberiség iránti könyörülete révén minden egyes keresztény részesül abban, amiben Istennek Anyja, a "nagy irgalomban", amely Krisztusnak a Szűztől való megszületése révén adatik meg az emberi nemnek.
Thomas Hopko: Az orthodox istentisztelet, fordította: prof. Imrényi Tibor
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://hesykhia.blog.hu/api/trackback/id/tr923907277
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek