Az orthodox istentisztelet (26.)
2012.07.23. 05:46
A Nagyböjt vasárnapjai
A Nagyböjt minden vasárnapjához valamilyen különleges megemlékezés kötődik. Az első vasárnap az Orthodoxia győzelmének az ünnepe. Ezen a vasárnapon egy történelmi eseményt ünnepelünk, amikor 843-ban az ikonromboló eretnekség veresége után az ikonok újból visszakerültek a templomokba. E nap lelki témája elsősorban az Igaz Hit győzelmére utal: "Ez a győzelem, amely legyőzte a világot, Ő, a mi hitünk." (1 Jn 5, 4)
A Nagyböjt minden vasárnapjához valamilyen különleges megemlékezés kötődik. Az első vasárnap az Orthodoxia győzelmének az ünnepe. Ezen a vasárnapon egy történelmi eseményt ünnepelünk, amikor 843-ban az ikonromboló eretnekség veresége után az ikonok újból visszakerültek a templomokba. E nap lelki témája elsősorban az Igaz Hit győzelmére utal: "Ez a győzelem, amely legyőzte a világot, Ő, a mi hitünk." (1 Jn 5, 4)
Másodsorban a szentek ikonjai arról tesznek tanúságot, hogy az ember, aki Isten "képmására és hasonlatosságára" lett teremtve (vö. Ter 1, 26), önmaga megtisztítása által szentté, Istenhez hasonlóvá, Isten élő képmásává válik.
Nagyböjt második vasárnapja Palamasz Szt. Gergely emlékének van szentelve. Szent Gergely volt az (†1359), aki élő tanúságot tett arról, hogy az ember istenivé válhat Isten kegyelme által a Szent Lélekben; és hogy az ember még ebben a földi életben is, imádság és böjt által, részesévé válhat az Isteni Dicsőség nem-teremtett fényének.
Nagyböjt harmadik vasárnapja a Kereszthódolásé. A kereszt, a Nagyböjt közepén, a templom
középpontjában van kitéve, nem csupán azért, hogy Krisztus megváltására emlékeztessen bennünket és szemünk előtt tartsa erőfeszítéseink célját, hanem azért is, hogy úgy hódoljunk előtte, mint azelőtt a valóság előtt, amely által élve juthatunk el az egyedül üdvösségre: "Aki nem veszi fel keresztjét, és nem követ engem, nem méltó hozzám." (Mt 10, 38) Hiszen a Megfeszített Krisztus Keresztjében rejlik mind "az Isten ereje és az Isten bölcsessége" (1 Kor 1, 24) azok számára, akik az üdvösséget keresik.
Nagyböjt negyedik vasárnapján Lépcsős (Klímakosz) Szent Jánosra, Az Isteni Felemelkedés Lépcsőjének szerzőjére emlékezünk. A Sinai-hegyi Szent Katalin kolostor apátja (VI. sz.) annak az "erőszakos igyekezetnek" a tanúja, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a mennyek országát hatalmunkba kerítsük. (vö. Mt 11, 12) A keresztény ember életének lelki küzdelme valóságos küzdelem, "nem test és vér ellen folyik, hanem... a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak" (Ef 6, 12). Szent Jánostól bátorságot meríthetünk erőfeszítéseinkhez, mivel az Úr szavai szerint csak "aki mindvégig kitart, az üdvözül " (Mt 24, 13).
A Nagyböjt ötödik vasárnapja Szentéletű Egyiptomi Mária, a bűnbánó prostituált emlékét idézi fel. Mária élete mindenekelőtt azt beszéli el a számunkra, hogy nincs olyan mérték bűn vagy gonoszság, amely elválaszthatná az embert Istentől, ha az valódi bűnbánatot tart. Krisztus maga is azért jött e világra, hogy "a bűnösöket megtérésre" hívja és megváltsa őket bűneiktől (Lk 5, 32). Ezenkívül Szent Mária élete azt is elmondja nekünk, hogy az életben — vagy a böjtben — soha sincs túl késő bűnbánatot tartani. Krisztus még azokat is örömmel fogadja, akik életük tizenegyedik órájában jönnek Hozzá. Ezt a Hozzá jövetelt azonban komoly és őszinte bűnbánatnak kell kísérnie.
Thomas Hopko: Az orthodox istentisztelet, fordította: prof. Imrényi Tibor
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://hesykhia.blog.hu/api/trackback/id/tr243860215
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek