A háború bennünk van (6.)
2012.02.17. 05:31
(Hatodik idézet Thomas Merton O.C.S.O. írásából)
6.
Pontosan saját meggyötört szabadságunk és az Ő életadó Szabadsága - Aki Szent és Ismeretlen - közti kapcsolatban, a tökéletes önmegvalósítás során, az ember elkezdi legyőzni a halált - saját lelkében. Igazi önmagunkra találásunk, ébredésünk, életre kelésünk a végtelen Isten fényes sötétjében nem lehet más, mint lelki közösség Istennel, Jézus Krisztus dicsősége által. Győzelmünk a halálon nem a saját művünk, hanem az Övé. Saját szabadságunk diadala, amelynek igazán a mi diadalunknak kell lennie, hogy megmentsen bennünket a haláltól, mindazonáltal elsősorban az Ő diadala. Következésképp mindezen meditációkban úgy beszélünk majd a szemlélődésről, mint részesedésről Krisztus halálában és föltámadásában. Az egyház megénekli a húsvéti himnuszban, hogyan találkozott élet és halál egy bámulatos ütközetben, és hogy az élet királya, aki meghalt, él és uralkodik.
Pontosan saját meggyötört szabadságunk és az Ő életadó Szabadsága - Aki Szent és Ismeretlen - közti kapcsolatban, a tökéletes önmegvalósítás során, az ember elkezdi legyőzni a halált - saját lelkében. Igazi önmagunkra találásunk, ébredésünk, életre kelésünk a végtelen Isten fényes sötétjében nem lehet más, mint lelki közösség Istennel, Jézus Krisztus dicsősége által. Győzelmünk a halálon nem a saját művünk, hanem az Övé. Saját szabadságunk diadala, amelynek igazán a mi diadalunknak kell lennie, hogy megmentsen bennünket a haláltól, mindazonáltal elsősorban az Ő diadala. Következésképp mindezen meditációkban úgy beszélünk majd a szemlélődésről, mint részesedésről Krisztus halálában és föltámadásában. Az egyház megénekli a húsvéti himnuszban, hogyan találkozott élet és halál egy bámulatos ütközetben, és hogy az élet királya, aki meghalt, él és uralkodik.
Mors et vita duello
Conflixere mirando
Dux vitae mortuus
Regnat vivus.
Az élet halál feletti győzelme, amelyet az Élet Szerzője aratott, maga az egyház ősi és hagyományos egzisztencializmusának lelke - olyan egzisztencializmusé, amely annyira higgadtan és nyilvánvalóan egzisztencialista, hogy sosem kellett ilyen néven nevezni.
A keresztény szemlélődés nemcsak abban az értelemben egzisztencialista, hogy Isten, a Létező, valóságába merült saját valóságunkat tapasztalja meg, hanem abban az értelemben is, hogy ez részvétel Isten konkrét cselekvésében az időben, abban, hogy Isten kiáradt az emberi történelembe, amely - mivel egyszerre volt Isten és az ember tette - képes lelkileg kommunikálni önmagát és megismételni önmagát újra és újra az egyes emberek életében.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://hesykhia.blog.hu/api/trackback/id/tr404076695
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek