Az orthodox istentisztelet (5.)
2012.02.27. 05:57
A szentségek
Az Ortodox Egyházban a szentségeket hivatalosan "szent titkoknak" nevezik. Általában hét szentséget különböztetünk meg: a Keresztséget, a Bérmálást, a Szent Áldozást, a Bűnbánat (gyónás) Szentségét, a Házasságot, a Papi Rendet és a Szent Kenetet.
Az Ortodox Egyházban a szentségeket hivatalosan "szent titkoknak" nevezik. Általában hét szentséget különböztetünk meg: a Keresztséget, a Bérmálást, a Szent Áldozást, a Bűnbánat (gyónás) Szentségét, a Házasságot, a Papi Rendet és a Szent Kenetet.
A szentségek megkülönböztetésének gyakorlatát az Ortodox Egyház a római katolikusoktól vette át. Ez nem tartozik az Egyház ősi gyakorlatához, és bizonyos fokig félrevezető is lehet, mert úgy tűnhet, hogy csak hét külön rítus van, amelyek "szentségek", és az Egyház életének összes többi megnyilvánulása alapvetően különbözik ezektől. Az Ortodox Egyház legősibb és leghagyományosabb gyakorlata az, hogy mindent, ami az Egyházon belül van és történik szentnek és misztikusnak tekint.
Az Egyház egyik értelmezése - a Krisztusban való új élet. Ez az ember élete, amelyet Istennel egységben a Szent Lélek által él. Az Egyház életének minden megnyilvánulása részt vesz a megváltás misztériumában. Krisztusban és a Szent Lélekben minden, ami bűnös és halott, az Atya Isten ereje által szentté és élővé válik. És így minden, ami az Egyházban van, Krisztusban és a Szent Lélekben szentséggé válik, Isten Országa misztériumának részévé, amelyet már az evilági életben is megtapasztalhatunk.
Az Egyházra, mint Isten Országának új és örök életére tekintve - amelyet Isten Jézus Krisztus által a Szent Lélekben ajándékozott az embernek - mindenekelőtt azt kell megértenünk, hogy az élet megjelenéséhez születésre van szükség. Az Isten örök életébe való beleszületés Titka a Keresztség. De nem elég megszületni az életre, meg kell lennie a folytatásához szükséges feltételeknek is: a cselekvőképességnek és az életerőnek. A Bérmálás Szentsége éppen ennek az erőnek az ajándéka ahhoz a krisztusi élethez, amely a keresztség alkalmával kel életre az emberben. Ez a "Szentséges, Jóságos és Életetadó Lélek" ajándéka az embernek.
Az életet fenn is kell tartani. Ez általában evéssel és ivással történik. Az étel az a táplálék, amely életben tart minket. A teremtéssel való közösség ez, ami élteti az embert. De a természetes evés és ivás nem tart bennünket örökre életben. A világgal való természetes közösségünk a halál felé vezet. Szükségünk van egy olyan különleges ételre és italra, amely az örök életre táplál minket. Ez az étel az Isten Fiának titokzatos "Vacsorája", Krisztus Teste és Vére, a Szent Eucharisztia Titka - magával az Élettel való közösségünk.
Ahhoz, hogy az élet a házasságban és a gyermekszüléssel kapcsolatban igazán tökéletes, szent és jó legyen külön szentség szükséges. Ebben a világban mindenki, aki megszületik, az meg is hal, és még a legtökéletesebb emberi szeretet is a "csak a halál választhat el bennünket" ítélete alatt van. A Házasság Szentsége az örökkévalóság viszonyaiba és jelent ségébe helyezi át az emberi szeretetet, a gyermekszülést és a családi közösséget. Isten örökkétartó barátságra és szeretetre áld meg minket a házasságban. Áldást kapunk arra, hogy szeretetünk gyümölcse, gyermekeink foganása és családunk élete ne a halálra, hanem az örökkévaló életre történjen.
Isten Országának végső megjelenéséig életünk sátáni ellenségei, a bűn, a betegség, a szenvedés, a bánat és a halál állandó támadásainak van kitéve. A Bűnbánat Szentsége a lelki betegségek orvossága. Lehetővé teszi, hogy újból Istenhez forduljunk, hogy megbocsátást és újra bebocsátást nyerjünk Isten életébe, melyből bűneink kirekesztettek bennünket.
A Szent Kenet Szentsége orvosság fizikai betegségünkre, amely a bűn ereje testünk fölött, elkerülhetetlen egyesülésünk a szenvedéssel és a halállal. A Szent Kenet lehetővé teszi számunkra a gyógyulást, hogy ne a halál legyen szenvedésünk eredménye, hanem az örök élet. Ez sebeinknek Krisztus életetadó keresztjébe való beleolvadása.
Végül az a szentség, amely lehetővé teszi, hogy ebben a világban miénk legyen az isteni élet tökéletessége a maga teljességével és erejével - az magának az Egyháznak a szentsége. Az Egyházon belül pedig különösen az Egyházi Rend, a papság Szentsége, amely a szentségek kiszolgáltatására, a tanításra és a nyájról való gondoskodásra szól.
Az Egyház papsága, melyet püspökök, papok és diakónusok alkotnak, azért van, hogy az Egyházon belül minden ember számára nyilvánvalóvá, jelenvalóvá és erővel teljessé tegye, még az evilági létben, Isten Országának isteni életét.
Így a születéstől a halálig, jó és rossz időkben, az evilági lét minden megnyilvánulásában, a valódi életet nyerjük el az Egyházban, azt az életet, amelyet Isten teremtett, váltott és szentelt meg. Ez Krisztus kifejezett célja és kívánsága, a világba való eljövetelének valódi értelme: "én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek" (Jn 10,10).
Az Egyház, mint örök életre szóló ajándék, természeténél fogva, a maga mindent átfogó teljességében, titokzatos, szentségi valóság. Ez Isten Országának élete, amely már megadatott azoknak, akik hisznek. Így minden, amit az Egyházon belül teszünk - imáink, áldásaink, jó cselekedeteink, gondolataink, minden tettünk - része annak az életnek, amelynek nincs vége. Ebben az értelemben minden, ami az Egyházban és az Egyháztól
van Isten Országának a szentsége.
Thomas Hopko: Az orthodox istentisztelet, fordította: prof. Imrényi Tibor
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://hesykhia.blog.hu/api/trackback/id/tr613775883
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek