A Jézus-ima az egyik legteljesebb keresztény imádság. Az imáknak több fajtáját is ismerjük és nincs az imádságnak illetve az imaéletnek olyan aspektusa, ahol a Jézus-ima ne jönne szóba. 

Az imádkozás módja szerint megkülönböztetünk szóbeli, elmélkedő és szemlélődő imát. A Jézus-ima, mint szemlélődő ima közismert, ennek a blognak is egyik központi témája. Ugyanakkor elmélkedésre is kiválóan alkalmas, mint ahogy erről is volt már szó korábban. De szóbeli imádságként is meglehetősen gyakori, elsősorban az orthodox világiak körében, de újabban terjed más felekezetekben is, mint például az anglikánoknál.

Tartalma és célja szerint az imádság lehet hálaadó, dicsőítő, engesztelő és kérő imádság. A Jézus-ima - mint ahogy korábban erről is volt szó - rövidsége ellenére mind a négyet magába foglalja. A fohász első fele egyszerre dicsőítés és hálaadás, a második fele pedig engesztelés és kérés.

Jellege szerint az ima lehet liturgikus imádság vagy magánimádság. A Jézus-ima itt is mindkét aspektusban jelen van. Általában a teljesebb formái szolgálnak magánájtatosságra, a liturgiában pedig - mind a latin mind a bizánci hagyományban - a tömör "Kyrie eleison - Uram irgalmazz" formula illetve Jézus Krisztus különböző formájú nevén szólítása kap hangsúlyos szerepet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.