"A hatodik hónapban pedig elküldte Isten Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe, egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó férfinak, Józsefnek volt a jegyese. A szűznek pedig Mária volt a neve. Az angyal belépve hozzá így szólt: "Üdvözlégy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!" Mária megdöbbent ezekre a szavakra, és fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés. Az angyal ezt mondta neki: "Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. Nagy lesz Ő, és a Magasságos Fiának mondják majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, Ő pedig uralkodik a Jákob házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége." Mária megkérdezte az angyalt: "Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?" Az angyal így válaszolt neki: "A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának. Íme, a te rokonod, Erzsébet is fiút fogant öregségére, és már a hatodik hónapjában van az, akit meddőnek mondanak, mert az Istennek semmi sem lehetetlen." Ekkor így szólt Mária: "Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!" S ekkor eltávozott tőle az angyal." (Lk 1, 26-38)

Örömhírvétel ünnepén, a Hajnali istentisztelet során és a Szt. Liturgiában újra és újra visszatér az emberi nem üdvözítésének örömteli híre a Megváltó születése által: "Ma van üdvözülésünk kezdete, és az öröktől való titok megnyilatkozása; Istennek Fia a Szűz Fiává lesz, és Gábriel a kegyelemnek előhírnöke. Ezért vele együtt mi is kiáltsunk az Isten Szülőjéhez: Örvendezz Kegyelembefogadott, az Úr van Teveled."

Sajátos jelleget kölcsönöz az ünnepnek a Hajnali istentisztelet kánonja, amely egyfajta párbeszéd Gábriel arkangyal és Szűz Mária között. A magasztalás szintén az ünnep egyik legkedveltebb mozzanata, mely az arkangyal szavaival saját köszöntésünket szólaltatja meg a szűz anya felé: "Arkangyali szózattal kiáltunk Hozzád óh Tisztaságos: Örvendezz, Kegyelembefogadott, az Úr van Teveled."

Örömhírvétel ünnepe az a nap tehát, amelyen mi magunk fogadjuk a megváltásunkról szóló örömteli hírt, mi magunk magasztaljuk a Szűz Leányzót, aki Isten test szerinti Anyjává válik. Mivel Örömhírvétel ünnepe rendszerint Nagyböjt idejére esik, az ünnep jellege a hét adott napjától függően évről-évre változik. Ha az ünnep egy nagyböjti hétköznapon van, ami a leggyakoribb eset, akkor esti Vecsernyével egybekötött Szt. Liturgiát tartunk. Ez azt jelenti, hogy előtte majdnem egy napot teljes böjttel töltünk el. Ilyenkor az Előreszentelt Adományok Liturgiáját megelőző böjti fegyelmet követjük. Az Örömhírvétel ünnepén tartott Szt. Liturgia Aranyszájú Szent János egyetlen eucharisztikus liturgiája, melynek megünneplését az Egyház nagyböjti hétköznapon engedélyezi.

Thomas Hopko: Az orthodox istentisztelet, fordította: prof. Imrényi Tibor

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.