Hogy áttekinthetőbb legyenek majdan a továbbiak, érdemes ebből a táblázatból kiindulni, hogy mely egyházak melyik böjtöt tartják, illetve mik a lényeges megegyezések és különbözőségek. 

katolikus orthodox asszír szír kopt örmény indiai
Húsvét X X X X X X X
Karácsony X X X X X X X
Istenszülő X X X X X X
Apostolok X X X X X
Jónás X X X X
Pünkösd X
Színeváltozás X
Szent Kereszt X
Vízkereszt X (x)


Rögtön látjuk, hogy a katolikusok alig böjtölnek a többiekhez képest. Ez a római katolikusokra vonatkozik, a keleti katolikusok elviekben a saját rítusuk szerinti böjti előírást követik. De az már korábban kiderült, hogy ez például a görgökatolikusoknál nem így van. Elviekben ugyan az orthodox böjti fegyelmet követik, de a gyakorlatban ezt egy lényegesen könnyített formában teszik.

ünnepikon.jpg

Ahogy azt például ez az ikon is látványosan szemlélteti, a kereszténység legnagyobb és egyben központi ünnepe a Húsvét, a feltámadás ünnepe. Ezt rendszeres olvasóim természetesen tudják, de rengetegen vannak, akik csak évente egyszer érzik szükségét, hogy templomba menjenek. Ők valahogy mindig a karácsonyi éjféli misére érnek oda, és sohasem a húsvéti feltámadási szertartásra. (Ha esetleg olvassák e sorokat... úgyis a Húsvét közeleg...) Az összes egyházban tehát a legfontosabb böjt a Húsvétot megelőző böjt, ez a leghosszabb, és általában a legszigorúbb is.

A másik ünnep, amit mindegyik egyházban böjt előz meg, az Krisztus születése, a Karácsony. Itt azonban már vannak eltérések. A katolikusoknál ez igen fontos ünnep, ezt mutatja az is, hogy más böjtöt nem is tartanak. Keleten ez valamelyest másképp van. Aranyszájú Szent János ugyan az "ünnepek anyjának" nevezte Karácsonyt, hiszen bizonyos értelemben minden más ünnep "kiváltó oka" az Örök Ige földi megtestesülése. Ettől függetlenül az orthodoxiában mégis nagyobb ünnep a Vízkereszt, mint a Karácsony. Ennek oka egyszerű: Karácsony "csak" Krisztus születése, Vízkereszt pedig a teljes Szentháromság kinyilatkoztatása. Arra még később kitérek, hogy hogyan is van ez, hogy bár nagyobb ünnep, mégis kisebb a böjtje, most csak maradjunk annyiban, hogy az orthodoxiában a karácsonyi böjt az enyhébb böjtök közé tartozik. (Na persze még így is hosszabb is és szigorúbb is, mint a katolikus Advent.)

Amit - a katolikusokat leszámítva - minden egyház megtart, az az Istenszülő böjtje. És szemben a Karácsonnyal, az orthodoxoknál ez bár rövid, de a szigorúbb böjtök közé tartozik. Az Istenszülő böjtjével kapcsolatban az asszír egyházzal kapcsolatosan is szükséges egy dolgot tisztázni. Nesztoriosz másképp értelmezte Krisztus isteni és emberi természetét, mint az Efézusi Zsinat atyái, ezért ő Máriát nem Istenszülőnek, hanem Krisztusszülőnek nevezte. Ebből többen azt a téves következtetést vonták le, hogy a nesztoriánus (asszír/káld) egyházban nincsen Mária-kultusz. Ez nem igaz, az asszír egyházban is tisztelik Máriát. Ahogy az alábbi képen is látszik, Mária képmása ott van a templomaikban, megtartják Nagyboldogasszony ünnepét, sőt, böjttel készülnek rá.

asszír.jpg

Úgy tűnik, minden teológiai különbség ellenére a Mária-kultusz a keresztény spiritualitás lényegi eleme minden - apostoli folytonosságú - Egyházban. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy a Mária-kultusz ott szűnik meg, ahol az apostoli folytonosság megszakad. Ennek nem spirituális okai vannak, hanem pontosan ellenkezőleg: a spiritualitástól való eltávolodás, a puszta emberi spekuláció az oka.

A római katolikus és az örmény egyházat leszámítva a többi egyházban böjttel készülnek Szent Péter és Szent Pál, azaz az Apostolfejedelmek ünnepére is.

A szír, asszír, kopt és indiai egyházakban van egy böjt, a "Jónás böjtje", vagy a "Ninivei böjt". Ez egy háromnapos böjt a Nagyböjtöt megelőző időszakban. Érdekessége, hogy ez az egyetlen böjt, amely ószövetségi gyökerű. További érdekesség, hogy az ószövetségi zsidó vallásban viszont nincs ilyen böjt. 

Az indiai egyház böjtöt tart Pünkösd előtt is. Nyilván közismert a Húsvét és a Pünkösd közti spirituális összefüggés, az orthodoxia és a katolicizmus például emiatt nem készül külön böjttel a Pünkösdre. Ugyanakkor kétségkívül meg van a sajátos spirituális tartalma az indiai hagyománynak is: Krisztus a feltámadás után negyven napig az apostolai között van, majd fölmegy a Mennyekbe. Az apostolok, illetve az egész emberiség rövid időn belül másodszor marad magára, Isten távozik közülünk, és csak tíz nap múlva tér majd vissza. Krisztus távozása és a Szentlélek eljövetele közötti időszak ebből a megközelítésből ugyanolyan várakozással teljes időszak (ha nem nagyobb), akárcsak a Nagyböjt, vagy az Advent.

Az asszír egyházban a Vízkeresztnek van még külön böjtje, a föntebb részletezett jelentősége miatt. Ez a böjt létezik az orthodoxoknál is, igaz ott csak egy napos. Mondhatjuk, hogy az örmény egyház is böjttel készül Vízkeresztre, hiszen ők a Vízkeresztet és a Karácsonyt ugyanazon a napon tartják. Ez korábban az egész Egyházban így volt, később vált ketté az ünnep, és Krisztus születésének ünnepét december 25-re tették át a Római Birodalom keresztényei. Mivel időrendben a Karácsony megelőzi Vízkeresztet, ezért az ünnepet követő "szabad hét" egy naposra szűkíti a Vízkereszt előtti böjtöt az orthodox egyházban.

Az örmény egyházban tartanak még két böjti időszakot, egyiket Urunk színeváltozása, a másikat pedig Szent Kereszt Felmagasztalása előtt. Ezek a többi egyházban is fontos ünnepek. Azonban a többi liturgikus naptárban Urunk színeváltozása az Istenszülő böjtjére esik, ezért nincs külön böjtje. Szent Kereszt Felmagasztalása pedig az orthodoxiában bűnbánati és szigorú böjti nap.

A bejegyzés trackback címe:

https://hesykhia.blog.hu/api/trackback/id/tr684315357

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2012.04.17. 14:55:46

Tisztelettel jelezném, hogy - legalábbis a népi vallásosságban - a (ruszin) görögkatolikus hagyományok tartalmaz(t)ák a vízkereszt előtti egynapos szigorú böjtöt is. Ugyanúgy, mint december 24-én, január 5-én sem sok mindent ettek. Húst, tejterméket egyáltalán nem, jellemző volt a (gombás) káposztaleves és a mákos vagy diós bobajka.

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.04.17. 19:01:57

@Kitalátor - a legnagyobb mikroblogger:
Hát ilyen nincs! Épp most érkeztem haza Tőled, azaz most olvastam el egy írást a blogodon, amit a terjedelme miatt már régóta halogattam, a "Népszámlálás, hitvallást" :-) Erre most olvasom itt a Te kommented :-)

Nagyon köszönöm a kiegészítést, a görögkatolikus böjttel egy korábbi bejegyzésben foglalkoztam részletesebben, de nem a konkrét receptek szintjén. Talán majd odáig is eljutok egyszer.
hesykhia.blog.hu/2012/03/05/gorogkatolikus_bojti_hagyomany