Egy egyre inkább kaotizálódó mátrixban zsonganak a fejemben a különböző keleti keresztény felekezetek különböző böjtjeinek különböző szabályai. Reménytelennek tűnik az a vállalkozás, hogy egyházanként veszem sorra a böjtöket; de az ellenkezője is, ha böjtönként veszem sorra az egyházak eltérő szokásait. Úgyhogy muszáj egy harmadik, ősi módszerhez folyamodnom, amely szerint mindenkit a hasánál lehet megfogni. Állítólag ez mindig beválik, ezt fogom hát tenni én is a Tisztelt Olvasóval, de még saját magammal is. Most tehát a kajáról fogok beszélni, hogy általában mi micsoda, és általánosságban mit szabad, és mit nem.

böjt2.jpg

Tegnap a hazai görögkatolikus böjti szokásokról írtam. Többeknek már az is elrettentő volt, de most meg fogják látni, hogy az csak elkényeztetett csemeték babazsúrja az igazi keresztény böjthöz képest. És egyben föl is hívom mindenki figyelmét arra, hogy ez a szigor nem az aszkéták és hészükhaszták böjtjét jellemzi (az övék még szigorúbb), hanem a világi hívekét, a hétköznapi emberekét: kőfejtőkét, favágókét, halászokét, faekével szántó-vetőkét, hegyvidéki vagy félsivatagi legelőkön hosszú mérföldeket talpaló pásztorokét. A kiindulópontunk a következő:

A böjt a kizárólagosan növényi étrendet jelenti!

Tehát nem csak a húsfélék, belsőségek, de a tojás és a tejtermék is tiltott. A görögkatolikusoknál ez már a szigorított böjt fokozata, a keleti keresztény egyházakban pedig mindenhol ez az alap.

Létezik a könnyített böjt is, amit orthodox liturgikus naptárak általában a "hal megengedett" megjegyzéssel jelölnek. Tehát szemben a görögkatolikus hagyománnyal halat sem fogyaszthatunk a böjt alatt, csakis kivételesen, a könnyített napokon!

A csak növényi eredetű ételekből álló egyszerű böjt az "olaj és bor megengedett", vagy sokszor "böjt olajon" jelzéssel szerepel a naptárakban. A "bor" és az "olaj" elvileg két külön kategória, de legtöbbször együtt tiltják vagy engedélyezik őket. 

Előző írásomban részleteztem, hogy mit értünk hús, tej, tojás és hal alatt. A továbbiakban is ez az érvényes. Most lássuk, mi is az "olaj és bor". Az egyszerű böjtben ez még nem fontos, hiszen fogyaszthatjuk, majd egy szinttel lejjebb lesz jelentősége, a szigorú böjtben, ahol ezektől az ételektől-italoktól tartózkodnunk kell. 

A legszűkebben véve az "olaj és bor" konkrétan az olívaolajat és a szőlőbort jelenti. Ennek ugye van egy szép szimbolikája, de azért valljuk be, az erről való lemondás böjtnek - különösen szigorú böjtnek - édeskevés. Komoly ember nem nevetteti ki magát Isten előtt azzal, hogy bort ugyan nem iszik, de egy jó kis pálinkát azért besuhint. Tehát induljunk ki abból, hogy a bor és olaj jelent mindenféle szeszes italt és mindenféle étolajat, ideértve még a szilárd változatát, a margarint is. Ez lenne tehát a lehető legkevesebb, amiről mindeféleképpen le kéne mondani.

Az "olaj és bor" kifejezés tulajdonképpeni definíciója a "különféle magvak és gyümölcsök sajtolásának ehető és iható termékei" volna. Ez már egy elég tág kategória. Ide tartoznak kapásból a mindenféle gyümölcslevek is. Furcsa, hogy ezen értelmezés szerint a narancsot megehetjük, de a kifacsart levét nem ihatjuk meg. De egy hétköznapi hészükhaszta Istent keresi a böjtben, nem a logikát. Ezt a kategóriát mindenesetre hosszasan lehet értelmezgetni: a darált dió szabad, mert azt daráláskor tulajdonképpen csak lereszeljük, de a darált mákot nem, mert azt bizony daráláskor szétpasszírozzuk. De aki nem akar az élelmiszeripari gyártástechnológiában ilyen mértékben elveszni, az saccperkábé határozzon meg magának valamit szabályt. Mindegy, hogy ki mit rak az "olaj és bor" kategóriába, a Jóistennek biztos tetszeni fog. Csak az a fontos, hogy következetesek tudjunk lenni hozzá, de azért a lemondás-jellege is meglegyen. Egyébként garantáltan meglesz, ennek a szabálynak már eleve van egy nagy trükkje, de erről később. 

A különböző értelmezési eltérések több okból fakadnak. Egyik az, hogy az eleve böjtös koszton élő szerzeteseknek a böjt az önmagában még nem böjt. Általában van tehát egy világiaknak szánt enyhébb, és egy szerzeteseknek javallot szigorúbb értelmezés.

A másik ok pedig a világ változásaival függ össze. Régebben egy-egy területen kevesebb nyersanyag volt elérhető, ezekből kevesebb elkészítési módon kevesebb féle étel készült, és ami talán még jelentősebb, hogy a beszerezhető élelmiszerek jelentős hányada széles rétegek számára így sem volt elérhető. Ahogy számos új termék egyre tömegesebben jelent meg a piacokon, a szűkebb-tágabb helyi közösség utólag próbálta őket beilleszteni az ezer-kétezer éves böjti hagyományrendszerébe, és ez nem mindig sikerült egyformán.

Hasonló vonatkozik az édességekre, desszertekre, különböző nassokra is. A böjti előírások nem azért nem szólnak róluk, mert ez megengedett. Az ilyesmi nem egyeztethető össze a böjt lényegével! De régen a nassolás, csemegézés, a sütemény az eleve csak az ünnepekhez kötődött, és akkor sem engedhette meg mindenki magának. Tehát egyszerűen azért nem tiltották, mert teljesen magától értetődő volt, hogy ilyesmit nem fogyasztanak az emberek. (Na jó, aki nagyon akar, az a halas napokon összedobhat valami sütit, persze csak tejtermék és tojás nélkül.)

Szóval egyes napokon lemondunk az "olajról és borról" is, ez tehát a szigorú böjt, de szokás úgy is mondani, hogy "böjt vízen". Ez az ételek elkészítési módjára utal, azaz hogy olaj nélkül, csak vízzel főzünk. Kiveszőben lévő, ízes magyar kifejezése ennek a "sóba-vízbe": sóba-vízbe leves, sóba-vízbe főtt bab, stb. Ezek mind azt jelzik, hogy zsiradék nélkül készül az étel.

És tulajdonképpen ez itt az igazi nehézség, nem a nyersanyagok hiánya. Sült-főtt-párolt ételeink szinte mindegyike állati vagy növényi zsiradékkal készül. Hát bizony, szigorú böjtben nem! Ez ennek a szabálynak a nagy trükkje, amire fentebb céloztam. Képzeljük el megszokott ételeinket: párolt rizs helyett csak vízben főtt rizs; krumpli csak vízben főzve vagy hajában sütve; bármilyen főzelék rántás és habarás nélkül, esetleg kis liszttel sűrítve; a lecsóhoz, gombapörkölthöz nem piríthatjuk meg a hagymát olajon, hanem csak belefőzzük; párolt zöldségek is olaj nélkül. Brrr!!!

Azok a háziasszonyok, akiknek sokszor egy átlagos napon is gondot jelent, hogy jaj-mit-is-főzzek-ma, vizes böjtkor igazán bajban vannak: megfeleljen az előírásoknak, laktató is legyen és persze finom is, de legalábbis ehető. Bizonyos nyelvű főzős blogokon és fórumokon jobban pörögnek a böjti receptek, mint a normálisak. De a Jóisten minden bizonnyal számon tartja háziasszonyaink kettős böjti áldozathozatalát!

A böjti időszakokról majd máskor írok, most csak hogy tovább borzoljam az idegeket, egyetlen hozzávetőleges adat: orthodoxoknál - természetesen a szabad heteket leszámítva - minden szerdán és pénteken vizes böjt van. Ez nagyjából évente 86 nap, azaz közel 3 hónap az év 12 hónapjából! Aki még mindig bírja, annak azt is megsúgom, hogy a négy böjti időszak minden napján kötelező valamilyen böjtöt tartani, ami azt jelenti, hogy a naptár játékától függően évente összesen kábé 190-220 napot böjtölhetünk. Cirka 7 hónapot a 12-ből.

De térjünk vissza az étlapunkhoz, mert még így is maradt rajta elég kihúzni való! A szigorú böjt még szigorúbb fokozata az úgynevezett "szárazböjt". Ilyenkor csak kenyeret, sót és nyers gyümölcsöt, zöldséget szabad fogyasztani. Ez utóbbiakat fogyaszthatjuk szárítva és aszalva is. Megengedettek még az olajos magvak és a pattogatott kukorica, ez utóbbi természetesen olaj és egyéb adalékanyagok nélkül. Inni csak tiszta vizet ihatunk, szódát, szénsavas ásványvizet nem. Egyes napokon megengedett a tea vagy gyógytea, de csak magában, citrom, cukor, méz nélkül.

Következő fokozat a népmesék közismert börtönkosztja: a kenyér és víz.

És olyan is van, hogy egész nap nem eszünk...

... sőt, nem is iszunk semmit.

Jó étvágyat!

A bejegyzés trackback címe:

https://hesykhia.blog.hu/api/trackback/id/tr114290806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.