Az Evangélium

A Szent Liturgián egy vagy több olvasmány követi az Apostolt a négy Evangélium közül. Az Isten Igéjének e két hirdetése között felhangzik az ünnepélyes Alliluia, melyet a korábbi zsoltárversek kísérnek.

Az Evangélium felolvasását tömjénáldozat előzi meg, az Evangéliumos Könyv, az ikonok, a felolvasó és az egész nép megtömjénezésével. Az Alliluia éneklése és a tömjénezés a Szent Liturgia e részén azt jelenti, hogy Isten valóban együtt van Népével, és maga tanítja őket Krisztus az Ige és a Szent Lélek által (Jn. 6,45). Isten az Egyházban az emberekkel van, kinyilatkoztatja önmagát és Szent Akaratát a világ számára. Az Evangélium Isten üdvözítésének a meghirdetett jó híre, "evangéliuma" az emberiség számára. Magában foglalja és hirdeti jelenlétét és hatalmát az emberek között.

evangélium2.jpg
Az Evangélium hirdetése az Egyházban szentségi cselekedet. Az ember Istennel való közösségének, kommuniójának egy formája. A liturgikus misztériumnak olyan eleme, amelyben és amely által Isten egyesül Népével, Népe pedig ővele.

Ugyanúgy, ahogy az apostoli olvasmányok esetében, az egyházi év minden egyes liturgikus napjára van előirt evangéliumi olvasmány, továbbá minden egyes egyházi ünnepre és szolgálatra. Így bármely Szent Liturgia keretében ugyancsak legalább két evangéliumi részlet kerülhet felolvasásra. Isten evangéliumi Igéjének hirdetését követően kerül sor a prédikációra.

A homília rendszerint hirdeti, és olykor magyarázza is annak az Isteni Igének a jelent őhangzott el a Szent Liturgia keretében. Orthodox hagyomány szerint a prédikáció az eucharisztikus liturgia alapvető részét képezi, a liturgia általános szentségi jellegének alkotóeleme.

evangélium1.jpg
Az Állhatatos ekténia

A szentírási olvasmányok és a prédikáció után az Ige Liturgiája, vagy más néven Katekumenek Liturgiája véget ér az ún. állhatatos ekténiával (litániával).

Ez a könyörgés, amelyben a hivők saját maguk, az egész Egyház, felebarátjaik, országuk és az egész világ szükségleteiért könyörögnek. A könyörgések ezúttal nem általánosak, mint a békességes ekténia esetében, hanem az egyes ember sajátos kéréseit fogalmazzák meg, akinek Isten áldására, erejére vagy vezetésére van szüksége. Így könyörgések hangzanak el név szerint betegekért, a szenvedőkért, a szükségben lévőkért, a bánkódókért, az elhunytakért, valamint olyan sajátos dolgokért, mint pl. a nemzet boldogulása vagy valamilyen veszélytől való szabadulása.

Ezen a ponton, válaszként Isten valamilyen különleges áldására, sajátos hálaadó vagy dicsőítő imádságok is elhangozhatnak. Ezután már a felajánlás következik, ezért az ekténia végén könyörgés hangzik el azokért is, "akik ebbe a szent és tiszteletreméltó templomba gyümölcsöket hoznak és jót cselekszenek".

evangélium5.jpg
Az állhatatos ekténia könyörgései után imádság hangzik el a katekumenekért, majd megtörténik elbocsátásuk a Szent Liturgiáról, mivel keresztség híján még nem jogosultak arra, hogy felajánlják és részesüljenek az eucharisztikus adományokból. Az ősegyházban mindazok, akik bűneikért vezekeltek, vagy valamilyen más okból nem részesültek a Szent Áldozásban, ezen a ponton elhagyták a liturgikus összejövetelt.

Manapság a katekumenek elbocsátásának csak elméleti jelentősége van, mivel az áldozásban nem részesülők, sőt meg nem kereszteltek sem hagyják el a liturgikus közösséget az eucharisztikus áldozat idejére, amely, mint láttuk, hivatalosan még mindig megőrizte a Hívők Liturgiáját elnevezést.

Miután elhangzott a könyörgés, hogy Isten nyilatkoztassa ki a katekumenek számára az "igazságosság Evangéliumát'". "egyesítse őket Szent Egyházával", méltassa őket "alkalmas időben az újjászületés fürdőjére, a bűnök bocsánatára, az enyészhetetlenség öltözetére" a keresztségben, majd pedig elméletileg el lettek bocsátva a liturgiáról, a szolgálatot végző két imádságot olvas a hivőkért, az Egyház tagjaiért. Ezekben kéri, hogy Isten hallgassa meg könyörgését és tegye méltóvá  ket arra, hogy felajánlják és részesüljenek az eucharisztikus
adományokból:

"Tégy alkalmassá minket, akiket a Te Szent Lelked erejével erre a szolgálatra rendeltél, hogy elitéltetés és gáncs nélkül, lelkiismeretünk tiszta tanúbizonyságában hívhassunk Téged segítségül minden időben és helyen... A velünk együtt imádkozóknak is ajándékozd, Istenünk, az élet, a hit és szellemi bölcsesség gyarapodását; add nekik, hogy mindenkor félelemmel és szeretettel szolgáljanak Néked, ártatlanul és elítéltetés nélkül részesüljenek a Te szent Titkaidban, és méltókká váljanak a Te Mennyei Országodra."

Thomas Hopko: Az orthodox istentisztelet, fordította: prof. Imrényi Tibor

A bejegyzés trackback címe:

https://hesykhia.blog.hu/api/trackback/id/tr83963298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása