Különböző ünnepek

Az Orthodox Egyház az év minden napján megemlékezik valamilyen szentről vagy az Egyház egy szent történelmi eseményéről. Az eddig említett 12 főünnepen túl számos egyéb olyan ünnepnap van, mely különleges liturgikus és lelki tartalommal rendelkezik az Egyházban.

A szerte a világon minden orthodox által megtartott ünnepnapok közül mindenekelőtt Keresztelő Szent János ünnepeit kell kiemelni, akiről Krisztus azt mondta, hogy "nem támadt asszonytól születettek között nagyobb" nála (Mt 11,11; Lk 7,28).

illés.jpg
Az apostolok ünnepeit is megtartják minden egyházban, különösen Szent Péter és Pálét, melyet böjti időszak előz meg. Vannak bizonyos szentek, akiket az egész világon különleges tisztelet övez, mint például Szent Miklóst és Györgyöt, Illés prófétát, Mihály arkangyalt és a Három Főpapot, Nagy Szent Vazult, Aranyszájú Szent Jánost és Theológus Szent Gergelyt.

háromfőpap.jpg
Minden helyi egyháznak megvannak a maga szent napjai. A görög egyházban különleges tisztelet övezi Szent Szpiridont, Demetert, Nektárioszt és másokat, ahogy az orosz egyházban Szent Szergiuszt, Szerafimot, Tyihont és Vlagyimirt, vagy a szerb egyházban Szent Szávát, az amerikai egyházban Szent Germánt. A különböz  nemzeti egyházak saját ünnepnapjain kívül bizonyos városoknak, kolostoroknak is megvannak a maguk szent ünnepei, melyek egyes szentekhez, vagy az adott hely sajátos, hagyományos eseményeihez és ezek jelent ségéhez kapcsolódnak. Így például vannak egyes szentek, akikről csak egy pár helyen emlékeznek meg az Egyházban, méghozzá nagy ünnepélyességgel, de az is megtörténhet, hogy csak egyetlen egy helyen, ahol ennek a hívők szempontjából különleges fontossága van.

szentistván.jpg
Fontos megjegyezni, hogy az Orthodox Egyházban a liturgikus ünnepek nincsenek törvényekkel "intézményesítve" valamilyen egyházi hatóság által, a hívő nép érdekeitől függetlenül vagy jóváhagyása nélkül.

Az egyházi ünnepek, sőt a szenttéavatás is mindig a keresztény nép élő vallásos gyakorlatából fakadnak. Ha egy bizonyos szent személy nem állna a hívő nép érdeklődésének, tiszteletének középpontjában, nem lenne se hivatalos szenttéavatás, se tiszteletére kijelölt liturgikus ünnep.

Ha azonban valakit egyszer szentnek ismertek el, és egyhangúan elfogadott tény, hogy ezt a személyt maga Isten választotta ki Önmaga és Országa élő tanújául, akkor az egyházi kormányzat kijelöli az ünnep napját, összeállítja az ennek megfelel  liturgikus istentiszteleti rendet és himnuszokat az ünnepi szolgálat céljára. Ettől kezdve az ünnepi tisztelet gyakorisága és intenzitása kizárólag a hívő nép szándékától függ, és az egyszer bevezetett ünnep csak organikus, szerves módon szűnhet meg, hasonlóan ahhoz, ahogyan megszületett. Semmilyen egyházi hatóság rendelete nem fogja és valójában nem is tudja többé "felfüggeszteni".
 

Thomas Hopko: Az orthodox istentisztelet, fordította: prof. Imrényi Tibor

A bejegyzés trackback címe:

http://hesykhia.blog.hu/api/trackback/id/tr673952605

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.