A nagyböjti istentiszteletek

A Nagyböjt hétköznapi istentiszteleteit különleges böjti dallamvilág jellemzi, melynek bűnbánati jellege van.

Az oltár Királyi Ajtói zárva maradnak, hogy jelezzék az embernek a bűn által való elválását Isten Országától. A templomi öltözetek rendszerint sötét, bíbor színűek. A napi tropárionoknak is közbenjáró jellegük van, arra kérve bennük Istent, hogy szentjei által könyörüljön rajtunk bűnösökön.

ajtó.jpg
A hajnali istentiszteleten a hosszú Alliluia helyettesíti az Isten az Úr... (118.) zsoltárt. A zsoltározás is nagyobb terjedelmű. Az énekek is a böjti erőfeszítést helyezik előtérbe. A Vecsernyéken a Teremtés és a Példabeszédek könyvéből történnek felolvasások, Ézsaiás próféciájának olvasása pedig a Hatodik Órához kapcsolódik. Ezek a könyvek majdnem teljes egészében felolvasásra kerülnek a Nagyböjt folyamán. Az Apostoli és Evangéliumi olvasmányok hiányoznak, mert hiányzik a Szent Liturgia.

Minden nagyböjti istentiszteleten elhangzik Szíriai Szent Efrém imája, melyben Istenhez könyörgünk mindazokért az erényekért, melyek különös fontossággal bírnak a keresztény élet számára:

"Én életemnek Ura és Uralkodója! A restség, a kíváncsiság, hatalomvágy és hanyagság szellemét ne add énnékem. Hanem a mértékletesség, alázatosság, türelem és szeretet szellemét ajándékozd nékem, a Te szolgádnak. Igen, Uram Királyom! Add meg, hogy megláthassam saját vétkezéseimet, és ne ítéljem meg az én testvéremet; mert áldott vagy mindörökkön örökké. Ámin."

Az a vecsernyei szolgálat, amely a Nagyböjt kezdetét jelzi a megbocsátás szertartása. Ilyenkor az a szokás, hogy a hívők kölcsönösen bocsánatot kérnek egymástól. A böjt első hetének Lenyugvási istentiszteleteink Krétai Szent András kánonja kerül felolvasásra. A kánon ódái bűnbánati tropárionok hosszú sorából állnak, melyek bibliai témákat tartalmaznak. Minden egyes tropárionra a nép ezzel az ismétlődő verssel válaszol: Irgalmazz nékem, Isten, irgalmazz nékem. Ez a kánon megismétlődik az ötödik hét csütörtöki hajnali istentiszteletén.

Ugyanennek a hétnek péntek estéjén a Dicsérőéneket énekeljük Isten Szentséges Szülőjéhez (Akathisztosz Hymnosz), a szombati Szent Liturgia pedig ugyancsak Isten Szülője tiszteletének van szentelve.

A Nagyböjt első szombatja Tiroszi Szent Teodor emlékének van szentelve. A második, harmadik és negyedik szombatot Halottak Szombatjának nevezzük, mivel ezeken a Liturgiákon az elhunytakról emlékezünk meg. Halottak Szombatján a liturgikus énekekben egyetemes könyörgések hangzanak el minden elhunyt lélekért, a halottakért végzett Hajnali istentiszteleten viszont (melyet népiesen parasztásznak vagy panihidának is neveznek), név szerint történik megemlékezés az elhunytakért. A Szent Liturgiát külön ekténiák és imák egészítik ki, és olyan szentírási olvasmányok, melyek az elhunytakra és Krisztus által hozott megváltásukra vonatkoznak.
 
csontok.jpg
A szombati nap, a nagyböjti időszakon kívül is, az Egyház különleges napja, melyen halottaira emlékezik. Ennek az a magyarázata, hogy a szombat, a "sabbath" az a nap, amelyet Isten megáldott az életre ebben a világban. A bűn által azonban ez a nap most azt az egész földi életet szimbolizálja, amely elkerülhetetlenül a halálban "teljesedik be". Krisztus, az Úr is holtan feküdt a szombati napon, "megpihenve egész munkája után" (1Móz 2, 3) és "halállal eltiporván a halált". Ilyen módon, Krisztus Újszövetségi Egyházában, a szombat vált az elhunytakról való megemlékezés különleges napjává, melyen imádságainkat ajánljuk fel örök üdvösségükért.

Az Előreszentelt Adományok Liturgiája

Mint korábban láttuk, Nagyböjt hétköznapjain az Orthodox Egyházban nem tartják meg az eucharisztikus Szent Liturgiát. Ezt helyettesíti az Előreszentelt Adományok Liturgiája, hogy a hívők erőt meríthessenek a Szent Áldozásból további böjti erőfeszítéseikhez. Ez a liturgia ősi szertartás az Orthodox Egyházban. Hivatalosan először a VII. századi zsinati kánonokban történik róla említés, amely kétségkívül arra utal, hogy sokkal korábban fejl dött ki:

A Nagyböjt minden böjti napján — kivéve szombatot, vasárnapot és az Örömhírvétel ("Gyümölcsoltó Boldogasszony") szent napját — az Előreszenteltek Liturgiája tartassék. (A Trulloszi vagy "Quinisexta" zsinat 52. kánonja)

előreszentelt2.jpg
Az Előreszentelt Adományok Liturgiája esti istentisztelet. Ünnepélyes nagyböjti Vecsernye, mely kiegészül a Szent Adományok kiszolgáltatásával, az Áldozással. A Szent Adományok átváltozása nem történik meg az Előreszenteltek Liturgiáján. A Szent Áldozás azokkal a Szent Adományokkal megy végbe, amelyek az előző vasárnapi Szent Liturgia során kerültek megszentelésre. Kivéve természetesen az Örömhírvétel ünnepét. Innen származik az "Előreszenteltek" Liturgiája elnevezés.

Az Előreszentelt Adományok Liturgiáját szerdai és pénteki napokon este végezzük, jóllehet néhány helyi egyházban csak e két nap közül az egyiken tartják meg. Az esti liturgiát nappal lelki előkészület és teljes böjt előzi meg. Azok a hivők, akik gyöngeségük, vagy munkájuk miatt nem képesek e teljes önmegtartóztatásra reggel könnyű böjtös eledelt vehetnek magukhoz.

A vecsernyei zsoltárok olvasása alatt az előreszentelt adományok előkészítése történik az áldozáshoz. Az oltárasztalról, ahol a vasárnapi Szent Liturgia óta őrizték átviszik az előkészületi (proszkomidia) asztalra. A “Derűs Világossága” kezdetű vecsernyei ének után a Teremtés és a Példabeszédek ószövetségi könyveiből történik felolvasás, amelyek között a szolgálatot végző pap egy égő gyertyával a kezében e szavakkal áldja meg a térdeplő híveket: "Krisztus világossága fényeskedik mindeneknek." Ez arra utal, hogy az Egyházban minden bölcsesség Krisztustól származik az Írásokon és a szentségeken keresztül. Ez az áldás eredetileg elsősorban a katekumeneknek szólt, akik húsvéti keresztségükre készülődtek és akik csak a hivők áldozásáig vettek részt az istentiszteleten.

előreszentelt1.jpg
Az ószövetségi olvasmányok után, tömjénáldozat kíséretében, ismét ünnepélyesen felhangzik az esti 141. (140.) zsoltár. Majd az állhatatos ekténia és a katekumenekért mondott könyörgések után, melyek befejezésekor a katekumeneket korábban elbocsátották, az előreszentelt eucharisztikus adományokat ünnepélyes, csöndes körmenetben hozzák át az oltárasztalra. A bemeneti ének a hívőket az áldozásra hívja:

"Most a Mennyei Hatalmak (azaz: az angyalok) velünk együtt láthatatlanul szolgálnak; mert íme bevonul a dicsőség Királya. Íme, a titokzatos áldozat elvégeztetvén, körülhordoztatik. Hittel és vágyakozással járuljunk Hozzá, hogy az örök élet részesei lehessünk. Alliluia, Alliluia, Alliluia."

Az ekténia és az imák után felhangzik a Miatyánk, és a hivők Szent Áldozáshoz járulnak a 34. (33.) zsoltár egy versének éneke kíséretében: "Ízleljétek és lássátok, hogy jóságos az Úr. Alliluia, Alliluia, Alliluia." Az áldozás utáni ének elhangzását követően egy Istenhez szóló ima kíséretében távozunk a templomból, Aki "nagy jóságában elvezetett minket ezekben a szent napokban lelkünk és testünk megtisztulására, szenvedélyeink megfékezésére", és áldását kérjük arra, hogy "a jó küzdelmet végigharcoljuk, a böjt útját végigjárjuk", és eljuthassunk Krisztus "szent feltámadásának hódolására".

Az Előreszentelt Adományok Liturgiáját a hagyomány szerint Szent Gergely római pápa művének tulajdonítják, aki a VI. században élt. Ez a liturgia azonban, jelenlegi formájában kétségkívül a keresztény Bizánc ihletett liturgikus alkotása.
 
Thomas Hopko: Az orthodox istentisztelet, fordította: prof. Imrényi Tibor 

A bejegyzés trackback címe:

https://hesykhia.blog.hu/api/trackback/id/tr423858938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása